12. Honoré de Balzac életpályája, munkásságának főbb korszakai. Az Emberi színjáték koncepciója

Honoré de Balzac életpályája, munkásságának főbb korszakai. Az Emberi színjáték koncepciója Élete Ukrán nemesi családban született. Tanulmányait egy poltavai iskolában kezdte majd később 1821-1828-ig Nyezsin városában folytatta, a helyi líceumban. 1828 végén Szentpétervárra utazott. Első megjelent munkáját is itt adta ki saját finanszírozásában. A rossz kritikáknak köszönhetően azonban a fellelhető példányokat összegyűjtve tűzbe vetette őket. Élete következő állomása Lübeck, ahol színészi pályán próbálkozik, de nemsokára visszatér Szentpétervárra. 1830-ban különböző álneveken több novelláját is publikálta, ezen időszakban ismerkedett meg Zsukovszkijjal és más neves irodalmárokkal. 1831 májusában megismerkedik Puskinnal, akit régóta nagy tisztelettel, csodálattal kezelt. Puskin segítette írói kibontakozását, ez év őszén megjelenti az első novellagyűjteményének első kötetét: Esték egy gyikanykai tanyán címmel. A második kötet 1832 tavaszán követte. Ezen kötetek révén a főváros elismert irodalmi alakjává nőtte ki magát. 1835 Arabeszkek című kétkötetes elbeszélés, cikkek, tanulmányok gyűjteménye került kiadatásra. A revizor 1836-os színpadi sikere csalódás volt számára, hiszen nem bohózatnak szánta művét. A fővárosi bemutató után Németországba, Svájcba, majd Párizsba utazott. Itt érte Puskin halálhíre, egy hónapra rá Rómában telepedett le. Az elkövetkező években Gogol szerény írói bevételei mellé kölcsönök, adományok segítségével valamint nemesi családoknál vendégeskedve élte életét, ezen időszak főműve a Holt lelkek első kötete. Valamivel később Nyugat –Európába utazott. Gogol itt dolgozott tovább a második köteten, de a kéziratokat kétszer is tűzre vetette. 1847-ben jelent meg utolsó műve: Válogatott szemelvények barátaimmal folytatott levelezésemből címen. Visszatért Oroszországba, majd 1851-ben Tolsztoj gróf moszkvai házában telepedett le, ez volt utolsó otthona. 1852.március 4.-én halt meg. Színpadi művei A revizor Kártyások Háztűznéző Prózai művei: Esték egy gyikanykai tanyán (1831) novellagyűjtemény Arabeszkek (1835) két kötetes novella, cikk, tanulmánygyűjtemény. Néhány közülük: Az őrült naplója, A Nyevszkij proszpekt, Az arckép Mirgorod kisregények: Régimódi földesurak, Tarasz Bulba, Víj, Hogyan veszett össze Ivan Ivanovics Ivan Nyikiforoviccsal? Az orr A köpönyeg Holt lelkek Válogatott szemelvények barátaimmal folytatott levelezésemből

1841-ben Emberi Színjáték gyűjtőcímű, 95 (kilencvenöt!) hosszabb-rövidebb regényt és elbeszélést tartalmazó epikai folyamának előbb a Társadalmi tanulmányok címet adta. Ezen belül három ciklusba rendezte regényeit: Erkölcsi tanulmányok, Filozófiai tanulmányok és Elemző tanulmányok.

A gyűjtőcímek megtévesztők: regényei (és általában a prózairodalom) céljának a „társadalmi élet törvényszerűségei”, valamint az emberi szenvedélyek tudományos igényű pontos ábrázolását tartotta.

13. A „lent” és „fent” erkölcsének bemutatása a Goriot apó című mű, karrierregényben.

 

FENT: az arisztokrácia világa, a felső 10000. Nehéz bekerülni, zárt világ, nem juthat be akaráki. (Rastignac ide Beauséant né segítségével kerül be)

KÖZÉPEN: a penzió lakói, polgárok, Rastignac. Ez egy nyitott csoport

 

LENT: alvilág, kiterjedt világ, a bűnözők rétege zárt (Rastignac Vautrinon keresztül kerül kapcsolatba az alvilággal)

A regény mondanivalója az, hogy a Fent és Lent erkölcse ugyanaz. Ugyanazok a törvények uralkodnak. A legfőbb érték mindkét helyen a pénz és a „szerelem” (élvezetek).

 

 Az arisztokrata körökben járatlan Rastignac a Beauséant-palotába "rosszkor" érkezik, mert rokona a szeretőjét szokta ilyenkor fogadni. Ebben a "fenti" világban minden előkelő asszonynak van "barátja". Eugene megdöbbenve hallgatja végig Beauséant-né erkölcsi leckéjét. Semmire sem viszi, ha nem akad egy fiatal, gazdag és elegáns nőre, aki érdeklődik iránta. "A világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók közössége." Eugene föl akar törni, de nincs semmije. Vautrin szinte belelát Rastignac szívébe, s "pártfogásába" veszi a diákot. Vautrin félelmetes logikával fejti ki, hogy becsületes munkával nem fog eredményt elérni. Balzac a legelőkelőbb arisztokrácia és a bűnöző alvilág erkölcsi felfogását szembesítette, s Rastignacnak rá kellett jönnie, hogy a két világszemlélet között nincs különbség. Vautrin terve szerint a diák udvaroljon Victorine-nak, s a diák milliomos lenne, miután Taillefer úr meghal.