21.Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

Nagybereznai járásban 2003-tól 2010-ig különböző mennyiségű erdészeti árut termeltek ki és csökkent az éveken keresztül.

22.Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A rönk és a tűzifa kitermelése a Nagybereznai járásban nem változott, de fűrészárúnak pedig növekedést mutatnak az adatok az ábrán.

4.6. Nagyszőlősi járás

A járás erdőterületei alig haladják meg a 10 ezer hektárt, ami az összterület 14%-a. A legelterjedtebb fafajta a tölgy (az erdőterületek 56%-a), a bükk (21%) és a gyertyán (11%). A Nagyszőlősi járásban a természetvédelmi oltalom alá tartozó objektumok száma 15, amelyek 2193 hektárt, az összterület 3%-át foglalják magukban. Közöttük két országos jelentőségű növényvédelmi terület található, a Fekete-hegy és a Gyulai-hegy rezervátum, amelyek 1997-től szerves részei a Kárpáti Bioszféra Rezervátumnak. Mindkét rezervátumban védett a helyi élővilág. Rajtuk kívül Salánk község közelében helyi jelentőségű védett területek is találhatók (Nagyerdő, 1,5 ha és a Borzsa-dűlő, 150 ha), ahol a Borzsa folyó ártéri tölgyesei a hozzá tartozó növényvilág élvez védettséget. Az ipar vezető ágazataihoz tartozik fafeldolgozás (Baranyi B, et al 2009).

23. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.

2003 és 2008 évek között az erdészeti áruk mennyisége növekedett, és 2008-ban érte el a csúcspontját.

2003-tól folyamatosan csökkent a rönk gyártása, amit 2008-ban nagyobb ugrás követett a termelésben. Az ábrán látható adatok alapján azt mondhatjuk, hogy fokozatosan nőtt a fűrészárú mennyisége. Csökkenő tendenciában folyt a tűzifa kitermelése. Minden évben különböző mennyiségű tűzifát termeltek ki (24. ábra).

24. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztika könyv, 2006, 2007, 2009.

4.7. Ökörmezői járás

Kárpátalja egyik legnagyobb védett területe az 1989-ben alapított Szinevéri Nemzeti Park, amely a járás északi részét foglalja el. Területe meghaladja a 400 km2-t. Elsősorban az érintetlen hegyvidéki tájakat, az évszázados fenyőerdőket védik (Zasztavecka, et al. 1996).

25. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A 2003 és 2010 évek közötti időszakban nem történtek nagy változások az erdészeti áruk kitermelésben.

26. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)

Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

A tűzifa és a fűrészárú kitermelése az Ökörmezői járásban növekedett, a rönk mennyisége pedig csökkent.

4.8. Perecsenyi járás

A járás erdősültsége 61%-os. Az erdőállomány zöme bükkös és gyertyános bükkös, csupán a Róna-havas lejtőin fordulnak elő lucfenyves bükkösök. Az Ung és a Túrja mentén az erdők nagyrészt ki vannak írtva. A Róna-havas deli lejtőin 1200 m fölött kezdődnek a havasi rétek (Bodnár, 1987).

A járás ipara Perecsenyben összpontosul, amely faiparra szakosodott, és legnagyobb üzeme a vegyikombinát (Baranyi B, et al 2009).

27. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2010, 2011.

Csökkenő tendenciát mutat az erdészeti áruk mennyisége. 2004-ben volt a legmagasabb a kitermelt fa mennyisége.