32. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)
Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.
Az ábrán látszik, hogy mind három termék mennyisége fokozatosan nőtt 2003-tól 2008-ig.
4.11. Técsői járás
8800 hektáron található bükkerdő, amelynek 90%-a őserdő (Brendli – Dovhanics, 2003). Gazdaságilag elsősorban papírgyártás és fafeldolgozás, illetve az ezekhez a tevékenységekhez szükséges gépgyártás jellemző az ipari tevékenységre. A megye nagy erdőkombinátjai Királymezőn és Taracközön találhatók (Baranyi B. et al 2009).
33. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.
Az erdészeti áruk mennyisége 2003 és 2010 közötti időszakban növekedő tendenciát mutat.
34. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)
Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009, 2011.
A fűrészárú és a rönk mennyisége fokozatosan nőt, de már a tűzifa mennyisége pedig majdnem nem változott.
4.12. Ungvári járás
A járás erdőborítottsága 25%-os, de a síkvidéken a 10%-ot sem éri el. A domináns fafajták a tölgy (a síkvidéken a kocsányos, az alacsonyabb hegyvidéken a kocsánytalan), a magasabb térszíneken a bükk (Bodnár, 1987).
Furnér- és bútorgyártó kombinát termel még Ungváron (Fodor Gy., 2006).
35. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.
Nagyon nagy növekedés történt az erdészeti áruk kitermelésben az évek folyamán.
36. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)
Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.
Az Ungvári járásban az évek folyamán mind három termék mennyisége fokozatosan növekedett.
4.13. Volóci járás
A járás erdőborítottsága 56%-os, ami 33,3 ezer hektárt jelent. A jellemző fafajták a bükk, a magasabb szinteken a fenyő. A természetvédelmi objektumok közül a Roszisnij Erdővédelmi Rezervátum és a Hóra Viszokij Kaminy Komplex Rezervátum emelhető ki (Bodnár, 1987). Gazdasági helyzetét illetően a térség fő ipari központja Volóc. A járásszékhelyen főként a faipar játssza a főszerepet (Baranyi B. et al 2009).
37. Ábra Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.
Évről évre az erdészeti áruk mennyisége nőtt és 2007-ben érte el a csúcspontját.
38. Ábra Faipari termékek mennyiségének változása (m3)
Forrás: Kárpátalja. Statisztikai könyv, 2006, 2007, 2009.
Mind három termék mennyisége fokozatosan nőtt.
Összegzés
A munkám témája „Kárpátalja erdősültségének változása 2000 és 2010 között a statisztikai adatok tükrében”. Az adatokat a Kárpátalja statisztikai könyvekböl szereztem meg.
A fakitermelés mértéke az utóbbi 10 évben nem változott. A kutatásaim során azt figyeltem meg, hogy az adatok közül a legnagyobb mennyiségü fát vágták ki 2008-ban, amikor 23,5 ezer hektáron kivágták fát. Majdnem minden évben egyforma mennyiségű fát ültettek, 2009-ben volt a legkevesebb. 10 év folyamán nem látható eltérést.
Jól látható, hogy az erdőfelújítás messze elmarad a fakitermeléstől. Az egy hektárra számolt fanövekedés Kárpátalján 5,2 m³, vagyis a megye erdeiben évente 2,3 – 2,8 millió m³ faállomány növekedés figyelhető meg. A kitermelhető faállomány 1,3–0,8 millió m³, amelynek csak egy része (300–500 ezer m³) kerül kivágásra(Sztudenyak,– Krajilo, 2001).
Az erdővel borított területek csökkenéséhez kis mértékben közrejátszottak az erdőtüzek is. Évente átlagosan két bejelentett erdőtüzet regisztráltak (Izsák T., 2012). 2000-ben Kárpátalja területén 27 erdőtüzet regisztráltak, ami akkor 51 hektárt területet elpusztitot.
A faipar számára vágják ki a legnagyobb mennyiségű fát. Kárpátalján legfejlettebb a fafeldolgozó ipar Ukrajnán belül, itt használják fel a legtöbb fát.
A kivágott fa felhasználása során rönkből készül a legtöbb, a fűrészárúból pedig a legkevesebbet. A megye korábban gazdag erdőkészleteire alapozva fejlődött ki az itteni erdő- és fafeldolgozó ipar.
A legjelentősebb fakitermelő központok ma Kárpátalja keleti részén helyezkednek el, míg fafeldolgozó üzemek megyeszerte megtalálhatók. Az ágazat termékskálájának élén a különféle fűrészárúk, furnérlemezek, parketták és bútorok állnak, de az egyes termékcsoportok termelési mutatói az utóbbi években eltérően alakultak (Fodor Gy., 2006).
Резюме
Тема моєї роботи «Зміна лісистості Закарпаття в 2000-2010 рр. в дзеркалі статистики». Дані я отримала з книг «Закарпаття. Статистичний щорічник».
За останні 10 років не відбулися значних змін в лісозаготівлі. Під час моїх досліджень я довідалась, що в 2008 році найбільш кількість дерев були вирубані. Майже щороку ту саму кількість дерев саджають.
Щороку в середньому дві лісові пожежі реєструються. У 2000 році на території Закарпаття 27 лісових пожеж були зареєстровані.
Із за деревообробній промисловості вирубують найбільш кількість дерев. Тут на Закарпатті найрозвиненіша, лісова промисловість.
Найбільш важливі виробництва деревини знаходяться у східній частині області.