Mongol-tatár támadás a dél-nyugat Rusz területei ellen.

1206-ban sikerült Temüdzsinnek összefogni a mongol nomád törzseket, majd Dzsingiz néven választotta kánná a kuriltáj. Ezt követően a mongol lakosságot a hadsereg mintájára osztotta fel és erőskezű irányítással megkezdte a hódító hadjáratok szervezését. 1207-ben Szibéria jelentős területeit, 1211-ben Kínát, 1218-1222 között Turkesztán, Afganisztán, Perzsia, Kaukázusontúl vidékét foglalták el. A Russzal avló első érintkezés 1223-ban a Kalka folyó menti csatánál történt. Ezt megelőzően Koncsok a kunok kánja Kijevben segítséget kért a Rusz fejedelmeitől, és a Rusz-Kun egyesült seregek a Kalkánál találkoztak a tatár haderővel, mellyel szemben vereséget szenvedtek. Ezt követően a mongol seregek nem özönlenek be Európába, hanem a Kaukázus vidéke felé vették az irányt, és visszatértek a távol-keleti mongol területekre. 1227-ben meghalt Dzsingiz, és a nagykáni pozícióba fia Ödögej került 1229-ben. Ezt követően 1230-tól újabb terjeszkedésbe kezdtek a mongolok Dél-Kína és Korea, valamint Európa irányába. A magyar származású domonkos rendi Julianus barát 1235 és 1237-es Ázsiába folytatott útja nyomán voltak először közelebbi információik az európai államoknak a tatárokról. Batu vezette az Európa felé tartó mongol tömeget, 1236-1237 között leigázták a volgai bolgárok, a baskírok, modrvinok területeit. 1238-ra pedig megjelentek a Rusz határánál. 1239. október 18-án elfoglalták Csernyigovot, Kijevhez 1240-ben értek és november 19. és december 6–a között ostromolták, majd sikerrel bevették a várost. Ezt követően a tatár hordák továbbnyomultak a Kápát-medencébe, onnan Ödögej nagykán halálakor vonultak ki, azonban a Rusz jelentős területén állandósodott a mongol uralom.

A mongol állam, az ún. Arany Horda uluszokra volt felosztva. A Kijev Rusz fejedelmi beosztását nem érintették, nem szervezték át radikálisan a közigazgatást, azonban különösképp odafigyeltek az adók pontos behajtására, valamint a zsákmányszerző hadjáratok sem voltak ritkák a Horda kötelékében. Jelentős következményként említhetjük meg, hogy nagymértékű elnéptelenedés lett jellemző, a krónikák által közölt adatokat összehasonlítva kiderül, hogy a Rusz területén a tatárjárás előtt 74 város volt, míg azt követően csupán 49 maradt. A rUsz fejedelmeinek nagy része megtarthatta pozícióit, azonban ún. járlikot kellett kapjanak a nagykántól, melyet nyilván csak mongol vezetéshez valamilyen szinten lojális vezetők szerezhettek meg.

1 a zárójelben a szlávok különböző csoportjaiba napjainkban tartozó nemzetek olvashatóak

2 Poviszty Vremennih Ljet – a továbbiakban PVL

3 politeizmus - többistenhit

4 varégok – a mai svéd nép ősének tartják őket, skandináv fegyveres kereskedők

5 A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

6 poluggye – adógyűjtés, a fejedelem ellátogatott az általa uralt területekre és begyűjtötte a járandóságot

7 Szvjatoszláv volt a Rurik-dinasztia első fejedelme, aki már szláv nevet viselt

8 egységesítés céljából Volodimir kiházasította fiait a törzsi uralkodó családokba, illetve a kereszténység felvételét megelőzően felállít egy ún. szláv panteont, ahová összegyűjtötte valamennyi törzs istenének bálványát, ezek az intézkedések nem érték el a várt sikert

9 megjelent például a trizub, mint címer

10 prosperálás – virágzás, fejlődés

11 Voloszty – birtok, terület, tulajdon

12 otcsina – atyai örökség, az otec – atya szóból ered

13

14 HVF – Halics-Volinyi Fejedelemség